Menü megnyitása

Legyünk büszkék a Nemzeti Tehetség Programra!

2018. január 29.

Áttekintő helyzetértékelés a Nemzeti Tehetség Programról. 

Érdemes először is visszatekintenünk kissé. A tehetségsegítés terén 1987-ben az ECHA (Európai Tehetségsegítő Tanács) megalakulása indította el azt a folyamatot, ami a mai hazai tehetségprogramokhoz vezetett. A rendszerváltást megelőző évek egyre frissülő tudományos közéletének keretében a magyarországi szakemberek hamar csatlakoztak a kezdeményezéshez: az „ECHA-Hungary” szekciót létrehozó szakemberek 1989-ben megalakították a hazai tehetségsegítés tudományos és gyakorlati szervezetét, a Magyar Tehetséggondozó Társaságot (amely 2017 szeptemberében már a 28. országos konferenciáját tartotta Szarvason). A magyar tudományos hagyományokra alapozva új, modern felfogású kutatói és gyakorlati műhelyek jöttek létre, amelyek több tudományterületet is érintve megtermékenyítő pezsgést okoztak a tehetségazonosítás, -fejlesztés, -segítés terén. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a tény, hogy 1985 és 2013 között mintegy 1300 szakkönyv, cikk és tanulmány jelent meg Magyarországon – ezzel szorosan illeszkedtünk a nemzetközi tudományos trendhez.

Az 1990-es évek kutatói munkája, néhány iskola élenjáró jó gyakorlata (pl. a törökszentmiklósi Bethlen-iskola!), valamint a Debreceni Egyetem és az ELTE tudományos tevékenységei az évtized végére komoly eredménnyé értek: 1999-ben az Oktatási Minisztérium felkérte a Magyar Tehetséggondozó Társaságot, hogy dolgozza ki egy országos, komplex szemléletű tehetségsegítő program szakmai tartalmát. Így a kormány támogatása mellett 2000-ben elindult az Arany János Tehetséggondozó Program, amely az évek során mára már több AJTP-program együttes megvalósítását is jelenti. Ez az a program, amelynek keretében először, nagy volumenben, komplex szemléletű tehetségsegítés történhetett szerte az országban, a közoktatás keretében, hátrányos helyzetű tanulókat is nagy számban bevonva. Érdemes idéznünk az AJTP céljait: a tudás tekintélyének visszaállítása; a különböző szociális, kulturális gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása; tehetséggondozás; az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése.

Polonkai Mária, Balogh László, Csermely Péter

Az AJTP kiváló gyakorlatának tapasztalatára alapozva, valamint a 2006-ban megalakult Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (és a Matehetsz) tagszervezeteinek ösztönzésére, széles politikai konszenzussal 2008-ban fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Programot. (126/2008. XII. 4. Országgyűlési határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről.) A határozat kimondja, hogy „a tehetségek segítése nemzeti ügy”, rögzíti a széleskörű társadalmi összefogás szükségességét, valamint a tehetségsegítés modern, komplex szemléletét tükröző alapelveit. A program egy tehetségbarát társadalom kialakítását tűzte célul, ennek érdekében átfogó társadalmi összefogást sürget, felsorolva a szükséges szereplőket, csoportokat, teendőket: a köznevelés és a felsőoktatás intézményei; állami-civil együttműködések hálózatok, projektek terén; civil szervezetek és egyházak aktivitása; cégek, vállalatok, segítő tevékenysége; magánszemélyek felajánlásai; szülők, szülői szervezetek bevonása; médiatámogatás stb.

2011. április 7-9.: EU Magyar Elnökségi Tehetségkonferencia

A kormány és a társadalmi szféra összefogásának jelképe és egyszerre anyagi forrása is az állampolgárok által adható 1%-os adófelajánlás. Az egyetlen állami előirányzatként megjelölt célra, „a Nemzeti Tehetség Program feladatainak ellátására” 2009-ben 54 ezer, 2010-ben 130 ezer, 2011-óta évente mintegy 300-350 ezer állampolgár ajánlja fel adójának egy százalékát. Ez komoly és erősödő társadalmi bizalmat jelent, amelynek alapja, hogy a program megvalósítása átláthatóan és hatékonyan történt az eltelt 8 évben. 2009 és 2015 között a közoktatásért, illetve köznevelésért felelős minisztérium felkérései alapján a Matehetsz-re különlegesen sok feladat megvalósítása hárult, elmondható, hogy ez az időszak jelentősen hozzájárult a Nemzeti Tehetség Programról alkotott – és ma is érzékelhető – pozitív kép kialakulásához.

Balog Zoltán miniszter, Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Schanda Tamás János európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár

A felajánlott adóforintokat 2015 óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának javaslata alapján az Országgyűlés mintegy 100%-kal megnöveli, így a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum és az EMMI vezetői döntése alapján évente kb. 3mrd forint „hazai” pályázati keret áll rendelkezésre. A pályázatokra jellemző, hogy határokon átnyúlóak a kiírások; a pályázatok tartalma a tehetségsegítés komplex szemléletét tükrözik; a kiírások célcsoportjai pedig a nemzeti ügy elve szerint vannak megnevezve. Az évenkénti kiírások követik a kezdetekkor elhatározott hálózatos felfogást is, támogatják a hálózati sokféleséget és ösztönzik az intézményi és szakértői személyes együttműködést. A pályázatok segítik az intézményi fejlesztőprogramokat; versenyek szervezését; tehetséggondozó műhelyek, közösségek munkáját; a nemzetközi aktivitásokat; a felsőoktatási tehetséggondozást, szakkollégiumokat, a tehetségsegítést erősítő kommunikációs tevékenységeket stb. Különösen fontosnak tartom a 2013-ban elindított Bonis Bona díjat is a tehetséggondozók anyagi és erkölcsi elismerése érdekében, valamint a 2015-ben elindult (és azóta évente több százmilliós kerettel kiírt) Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat.

Díjak a Nemzeti Tehetség Program keretében: Genius Loci díj, Bonis Bona díj, Tehetségek Szolgálgatáért díj

 

2013. augusztus 28.: Nemzeti Színház, Bonis Bona díjátadó

 

Mentorok és mentoráltak egy csoportja a Tehetséghidak Programban 

Már Magyarország EU-csatlakozása előtt indult el az a kölcsönösségre alapuló folyamat, amelynek része az Európai Unió által hazánknak adott fejlesztési pénzforrások összessége. Ennek keretében összetett feladatokat megvalósító, tehetségfejlesztést célzó programok is indulhattak. A Matehetsz valósíthatta meg a Magyar Géniusz Program kiemelt projektjét és a Tehetséghidak Programot is, amelyek jelentős mértékben járultak hozzá a Nemzeti Tehetség Program megvalósításához és társadalmi elfogadottságához. A különösen hatékony forrásfelhasználásnak köszönhetően a Magyar Géniusz Programban egyfajta szakmai alapozás történt, sok képzéssel, szakkönyvek megjelentetésével, a társadalmi és hálózatos együttműködés ösztönzésével. Emellett mintegy 20 ezer gyermek, tanuló számára fejlesztő programok megvalósítása is történhetett a kiemelt projekttel párhuzamos önálló pályázati programokban. A Tehetséghidak Program kiemelkedő aktivitásai pedig a következők voltak: korszerű alapokon nagy volumenű csoportos fejlesztések, mintegy 35 ezer bevont gyermek és tanuló számára; intézményi és egyéni eszköztámogatások; pilot volumenben egyéni fejlesztések, mentális, támogatás, mentorprogram, utazási támogatás; esélynövelő webes gemifikációs fejlesztések; társadalmi kommunikáció és nemzetközi kapcsolatfejlesztés. Az EU-támogatású programok 2010-től napjainkig – valamint a most futó kiemelt projektnek köszönhetően 2020-ig – mintegy évi 1mrd forint keretet biztosítanak a Nemzeti Tehetség Program komplex céljaira.

Sikeresen megvalósított, lezárt nagyobb programok: Magyar Géniusz Program, Tehetséghidak Program, Magyar Templeton Program

 

Tehetségkönyvtár kiadványai 2010-2017 között: 20 műhelyfüzet, 41 könyv

A 2016-ban elindult (és 2020. év végéig tartó) Tehetségek Magyarországa Program megvalósítása (az Új Nemzedék Központ és a Matehetsz konzorciumi együttműködésében) a fentebb elindított tehetségsegítő megoldások fenntartása mellett a személyességre teszi a hangsúlyt: mérésekkel, webes eszközökkel, személyes tanácsadással, ösztöndíjjal, valamint az egyéni segítést nagy volumenben megvalósító tutorrendszer kiépítésével a személyre szabott fejlesztési megoldások kultúráját kívánja erősíteni. A 2020. év végéig teljesítendő indikátor szerint: 50 ezer tanuló segítése csoportos, egyéni fejlesztéssel, emellett pedig 10 ezer pedagógus továbbképzése kell megtörténjen. A projekt megvalósulása szakmailag erősíti a Nemzeti Tehetség Program auráját jelentő csoportokat (MTT régiós képviseletek, AJTP-iskolák, ECHA diplomások, POK-ok), továbbfejleszti a Matehetsz-hálózatot, és új elemekkel is bővíti a rendszert: a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózata és a megyei, járási szakszolgálati munkatársak erőteljes bevonása által egyre sűrűbbé válik a tehetséghálózat. Ezzel a Nemzeti Tehetség Program esélyteremtő ereje jelentősen növekedni fog, a hazai köznevelés minősége javul, korszerű megoldásokkal gazdagodik.

2017-es nyári táborok tutorált fiatalok számára a Tehetségek Magyarországa program keretében

 

Tehetseg.hu, a Matehetsz honlapja - Csibesztura.hu, online képességfejlesztő játékok gyűjteménye

A hazai eredmények és a nemzetközi együttműködések hatására 2015-ben színre lépett az Európai Tehetséghálózat is: az ECHA az Európai Parlament és az Európai Bizottság támogatásával létrehozta az Európai Tehetségközpontok köré csoportosuló EU-tehetségpontok hálózatát. Az EMMI által támogatott Nemzeti Tehetség Program és az ebből kinövő nemzetközi együttműködés jó példával jár elöl több európai és Európán kívüli ország számára.

Tehetségpontok a Kárpát-medencében és Tehetségközpontok Európában

Az eddig leírtakat összefoglalva tehát. A Nemzeti Tehetség Program megvalósulásának területei és jelenlegi értékei, muníciója:

  • A Köznevelési Törvény tehetségtámogató elemei. Köznevelési tapasztalatok, a szükséges szakmai irányok és alapok ismerete, gyarapodó jó megoldások! Sok ezer pedagógus és más szakember, akik részt vettek tehetségsegítéssel kapcsolatos továbbképzésen és kiváló megoldásokat alkalmaznak munkájuk során. A köznevelés szakszolgálati előírásai, amelynek nyomán a szakszolgálati tehetséggondozó koordinátori feladat megjelent és egyre több helyen működik.
  • Az állampolgárok támogatása, bizalma. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának elkötelezett támogatása. A Nemzeti Tehetség Alap forrásai, az NTP-pályázatok évenkénti, korszerű, komplex szemléletű kiírása. A tehetségsegítés és -gondozás szavak pozitív és egyre árnyaltabb társadalmi értelmezése.
  • TÁMOP és EFOP pályázatok: az állami és a társadalmi civil szervezetek együttműködése, a Matehetsz kiemelkedő szakmai szerepe. A Tehetségek Magyarországa 2020-ig szerződött programja. A civil és állami szervezeti erősségek, tapasztalatok a tehetségsegítő megoldások terén. A tehetséghálózat. Az ECHA-diplomások köre. A Matehetsz, az EMET, az ÚNK és más szervezetek tapasztalt programmegvalósító stábja és szakmai bázisai.
  • A vállalati tehetségsegítés gyarapodó megjelenése (és elismerése a Genius Loci Díjjal). A vállalati tehetségsegítés, a társadalmi felelősségvállalás minden oldalról pozitív megítélése, a segítés megoldásainak minőségi javulása.
  • A Budapesti Európai Tehetségközpont, a kialakult nemzetközi kapcsolatrendszer. A hazai tehetségsegítő rendszer és a Budapesti Európai Tehetségközpont nemzetközi elismertsége. A széles nemzetközi együttműködés alapjai létrejöttek, az ECHA ösztönzésére nemzetközi tehetséghálózat jött létre, 17 Tehetségközpont és mintegy 300 EU-tehetségpont jött létre.
  • A felsőoktatási tehetségsegítés jó gyakorlatai (OTDK és szakkollégiumok) a korábbi évtizedek hagyományaira alapulva megerősödtek, hazai és EU-s pályázati forrásokkal rendelkeznek. A felsőoktatási tehetségsegítés jelentős tapasztalatokra tett szert. A Nemzeti Tehetség Program megvalósítása érdekében lehetséges graduális képzések szükséges új irányait ismerjük, ezek néhány képzési helyen részben megjelentek.

A Nemzeti Tehetség Program jelen helyzetének megítélésekor érdemes felidézni, mi is volt a legfőbb cél akkor, amikor a program elindításáról döntöttek? Az intézményi és szakmai támogatás által is a gyermekek, tanulók, hallgatók személyes segítése: megértés, felismerés, elfogadás; komplex szempontú fejlesztés, gondozás; mozgástér tágítása, mobilitás; társadalmi kapcsolatok szélesítése (mentorok); csoportos és egyéni fejlesztések biztosítása; anyagi támogatás (ösztöndíj); oktatási szintek és területek közötti átmenetek segítése; felsőoktatási tehetségtámogatás szélesítése. És a program megvalósítása által rendszerszintű változások ösztönzése…

És hol tartunk most? A Nemzeti Tehetség Program szakmai feladatai a rendelkezésre álló keretek között, nagy volumenben, jó színvonalon megvalósultak! A rendszerszintű változások lehetősége látszik, a keretek a tehetségfejlesztés szakmai szempontjaiból tekintve jó irányban változnak. A társadalmi civil szervezetek és a kormány egyaránt hangsúlyos szerepet vállalnak a Nemzeti Tehetség Program megvalósításában, a feladatok megfogalmazása és megosztása megtörtént. Jó reményekkel láthatjuk magunk előtt a következő évtizedet!

Mi lehet a célunk a következő években? Továbbra is az, hogy a tehetséges fiatalok érdekében egyre sűrűbbre szőjük a komplex társadalmi tehetséghálózatot! A tehetséget felismerő és segítő komplex rendszert fejlesszünk! Jó minőségű kapcsolatok alakuljanak ki az alapellátás és az egyedi társadalmi szervezetek, műhelyek között! Bátran használjuk a sokféleséget! Programokban, projektekben, általános tehetségsegítő tevékenységekben továbbra is hagyományosan jó állami-civil együttműködés történjen. Területenként kibontva:

  • A köznevelésben váljanak általánossá a tehetségsegítő jó megoldások! Alakuljanak ki a kiscsoportos és egyéni fejlesztések keretei. A szakszolgálati tehetségfejlesztő és koordináló aktivitás erősödjön.
  • Az állampolgárok bizalma és az EMMI elkötelezett támogatása fennmaradjon, erősödjön. A tehetséggondozás pozitív társadalmi megítélése árnyaltabb, szakszerűbb legyen.
  • A civil és állami szervezeti együttműködések hosszú távon, a változó finanszírozási lehetőségek között is megmaradjanak. Az ECHA-diplomások kapacitása jobban hasznosuljon.
  • A vállalati tehetségsegítés, a társadalmi felelősségvállalás további minőségi javulása és kiterjedése történjen.
  • A nemzetközi tehetséghálózati együttműködések átfogó közös programokban erősödhessenek.
  • A felsőoktatási tehetségsegítés személyre szabottabb legyen. A pedagógusképzés (és a kapcsolódó felsőoktatási képzések) sokkal erősebben igazodjanak a köznevelési és felsőoktatási igényekhez.

A Nemzeti Tehetség Program eddigi, rendkívül sikeresnek mondható évei tehát nem jelenthetik azt, hogy „hátradőlve” ne látnánk magunk előtt további sürgető teendőket. A fentiek mellett talán érdemes külön is megfogalmazni a következő évek munkájának hangsúlyait:

  • A tanárképzés (tágabban: a pedagógusok és az ő munkájukat támogató képzések, pl. pszichológus, gyógypedagógus stb.) esetében mielőbb be kell vezetni a képzésbe való felvétel és a képzési tartalom korszerű megoldásait, elemeit!
  • A köznevelési intézményekben a kiscsoportos és egyéni fejlesztőalkalmak nagyobb volumenű megjelenése szükséges, a szakmai, fejlesztési célok tisztázása és a szükséges humánerő bővítése mellett. A pedagógus órakeretek kitűzésekor, valamint a délelőtti-délutáni idősávok tervezésekor egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjon a személyre szabott kiscsoportos és egyéni fejlesztés lehetősége.
  • Szakmai műhelymunkák, egyeztetések útján szükséges a köznevelési intézményekben az értékelés és osztályozás szempontrendszerének felfrissítése, részbeni megújítása.
  • A Nemzeti Tehetség Program további megvalósítása érdekében erősíteni szükséges a program és a köznevelési, valamint felsőoktatási intézmények együttműködését, ennek érdekében tisztázni kell a tehetségsegítés és a további köznevelési/felsőoktatási feladatok átfedéseit, illeszkedését.

Az értékelés megfogalmazásakor azért az izgatott büszkeségünk és a tettre kész lelkesedésünk melletti legalapvetőbb érzésünk mégiscsak az öröm. Hiszen sok ezer fiatalnak segítettünk „előrébb lépni”! A tehetségük kibontakoztatásában, személyes fejlődésükben, boldogságuk megtalálása érdekében. Legyünk mindannyian büszkék a Nemzeti Tehetség Programra!

Bajor Péter

Az írás a Magyar Tehetséggondozó Társaság 28. Országos Konferenciáján, Szarvason, 2017. szeptember 22-én elhangzott előadás szerkesztett változata.